A szobatisztaság kérdése hamar elkezdett foglalkoztatni, főleg amikor a férjem unokaöccse átjött hozzánk, s telibe sz*rta a vadi új matracunkat, mert nem volt képes szólni, hogy fáj a hasa, pedig már 3,5 éves volt akkor. Elgondolkodtam, hogy miért van ez? Hogy itt egy nagy fiú, aki olyan eleven, s már folyékonyan beszél, s mégsem kommunikálja, hogy neki wc-znie kell.
S nem akartam ebbe a cipőbe kerülni én is, hogy amikor odakerülünk az ovihoz, még nem szobatiszta a gyerek, s azon izgulok, hogy be fog e pisilni, vagy valahol csak úgy bek*kil. Így elé mentem a problémának, s úgy érzem, hogy győzelmet arattam!
Jelentem, a kisfiam most lesz februárban 22 hónapos, s szobatiszta!
Sokan a csodájára járnak a környezetemben, hogy milyen ügyes, hogy már bilizik, s sokszor mondják, hogy a fiúknál ez nagyon jó, mert nagyon későn szoktak leszokni a pelenkáról. S ilyenkor büszkeség tölt el, hogy nekem milyen szuperügyes kisfiam van már. 🙂 De nem volt ez mindig így!
Rengeteg időnk, energiánk, s átázott ruha, ágynemű kellett , mire idáig eljutottunk! De jelentem, megérte! Mert nemcsak miatta kezdtünk bele, hanem miattam is!
Elegem lett a pelus körüli tortúrából (mint kiderült, ezzel is azt jelezte, hogy ő nem akar pelust), a pelus sikálásból (többnyire mosiztunk) , mert számomra nem volt olyan felemelő,hogy vakarnom kellett a pelusról a kak*t, s utána még áztatni, mosni, teregetni stb… Kényelmetlennek éreztem a mosizást, sajna nem tartozom a szuperanyák közé, de eldobhatósat sem akartam ráadni, mert nem akartam visszalépni egyet, s nem akartam tovább szennyezni a környezetet, így nem maradt más, mint a bilizés.
Így rátaláltam az EC-re! Korábban is olvastam már róla az ökoanyu könyvében, de nem vonzott az, amit írtak, hogy a gyerek jelzésre ürít, (s mi van ha elfelejtem, s szétrobban a hólyagja gondolatok voltak bennem…. ) . Így ezt a terhesség alatt elfelejtettem, de az élet úgy gondolta, hogy nekem erre van szükségem, így a facebookon böngészve elém jött egy klub alkalom, ahol a Szobatisztaságról volt szó.
Így elmentem a klubba, mert úgy éreztem, nekünk ez kell. Sajna, mint kiderült, nekünk már nem való az EC, mert 17 hónaposak voltunk akkor, s 18 hónapos korig lehet ezt megtanítani a babáknak. De jó volt látni, hogy ennyi anyuka próbálkozik már pár hónapos korban, hogy szobatisztaságra nevelje a gyerekét, így úgy gondoltam, ha ilyen kisbabák tudnak bilizni, akkor az én fiam is megtanulja, hisz ő már sokkal ügyesebb, s sokkal több mindent megért.
Így belevágtunk egy intenzív tréningbe, azokkal az instrukciókkal, amiket kaptunk. Hát, meg kell mondjam, nem hozta meg a lelkesedésem a bilizéshez. Most is sikálhattam a sz*ros alsógatyákat, mert a pelus helyett ebbe ment, s egész nap törölhettem a pisit a földről. A gyerek is kiborult, s így elkezdtünk egy biliszünetet tartani, mert mindkettőnket megviselt ez a teszt!
DE! jött két áttörés!
Egy mondat segített abban, hogy mindezt elérjük, amit most, mégpedig ez: Te készen állsz arra, hogy a gyereked szobatiszta legyen? S elgondolkodtam rajta, hogy tényleg én szabotáltam az egész folyamatot. Nem szerettem pelenkázni, de mégis, ha elmentünk valahova kapott, mert így nem kellett attól félnem, hogy baj lesz. S így összezavartam a fiamat. Hisz egyszer maga alá csinálhat, egyszer meg nem? Így eldöntöttem, hogy ennek vége! Hisz azt szeretném, hogy ne kelljen pelenkázni,s mégis pelenkát adok rá, amikor úgy adódik?
A másik pillanat pedig karácsonykor volt, amikor Robi is eldöntötte, hogy bilizni szeretne. Anyukáméknál kérte a bilit, hogy neki biliznie kell, s ráült, s elvégezte a dolgát 🙂 Tudtam, hogy most jött el az ideje. Csodájára jártak a szüleim is, megdicsérték, s nagyon örült neki 🙂 Ez jó ösztönző volt a számára, szerintem ezért is csinálta akkor. S azóta van, hogy bilizünk, lassan 2 hónapja már.
S ez a mi történetünk.
Azóta sokat fejlődtünk, eleinte én vittem bilizni, most már ő szól, ha kell. (jelel, mert még nem tud beszélni) Így ez sem akadály, hogy valaki elkezdje 😉 Kezdjük hozzávenni a többi rituálét is, s egyszer csak elérjük a célunkat, hogy önállóan wc-zzen!
De már nem kell aggódnom, hogy fog menni az oviba, mert már elmondhatom, hogy szobatiszta!
S amit összegzésként elmondhatok: Sok mindent kipróbáltunk a kisfiammal, amit egy mai szuperanyának tudnia kell (hordozás, mosizás, babajelelés, foglalkozások, blw, stb. ) , de ez volt életem egyik legjobb döntése a sok közül! 🙂 A többi is jó, de ennek volt a legnagyobb haszna a számomra, s számára is remélem!
UPDATE: Már 2 hónapja szól, hogy pisi és kaki van. Jelenleg a szűkítőn jobban szereti végezni a dolgát, mint a bilibe. De még mindig szólok neki a fontosabb időpontokban, hogy pisilni kell menni (reggel, lefekvés előtt és után, étkezés előtt stb. ) Szerintem ez még jó sokáig megmarad. 🙂
Folyt köv.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: